• Home /
• Statewatch Database /
• A Statewatch információkat kér a menekültügyi és bevándorlási ügyekben a titoktartási és biztonsági kivételekről

A Statewatch információkat kér a menekültügyi és bevándorlási ügyekben a titoktartási és biztonsági kivételekről

Topic

Country/Region

06 March 2024

A bevándorlási és menekültügyi eljárásokban résztvevő személyek a tisztességes tárgyalás előtt számos akadályba ütközhetnek: ismeretlen nyelv, jogi segítség hiánya, és korlátozott támogató hálózatok. Lehetőség van arra is, hogy titkos bizonyítékok felhasználásával elutasítsák kérelmüket, vagy megtagadják a területre való belépést. Annak érdekében, hogy további bizonyítékokat gyűjtsön a probléma mértékéről és az adatvédelmi törvény által orvoslásként kínált lehetőségekről ügyvédektől és támogató csoportoktól, a Statewatch kérdőívet indított.

A kérdőívet itt találja.

Adatátvitel

Schengeni beutazási tilalmat kapott egy Lengyelországban élő Ukrán aktivista. Egy Brit újságírót őrizetbe vettek Olaszországban, és 10 évre kitiltják a Schengeni övezetből. Egy Szaharai aktivistától, aki gyermekkorában tartózkodási engedéllyel élt Olaszországban, megtagadták a vízumot. Egy menedékkérőt biztonsági fenyegetésként jelölnek meg egy nemzetközi adatbázisban, és a Ciprusi hatóságok – ahol védelmet kérnek – elfogadják az értékelést.

Mindegyik esetben azt mondták az érintetteknek, hogy az őrizetbe vételükhöz és kizárásukhoz vezető információk titkosak, így nincs értelme a döntések megtámadására. Gruša Matevžič, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a bíróságok „túl gyakran egyszerűen természetesnek veszik a biztonsági szervek értékelését, miszerint valaki fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra, és azt nem kérdőjelezik meg”.

Hány hasonló eset van még? És az adatvédelmi törvény kínálhat-e módot a titoktartás elleni küzdelemre ilyen esetekben? A Statewatch projekt célja az hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket, és e ma elindított kérdőívhez az érintett személyek, ügyvédek, támogató csoportok és mások véleményét kéri.

A határok megszüntetése az információcsere érdekében.

Az elmúlt 20 év uniós szakpolitikáinak közös trendje volt a migránsokról és menedékkérőkről szóló információkat tároló adatbázisok és információs rendszerek fejlesztése, így azokhoz a bűnüldöző hatóságok és a határőrök is hozzáférhetnek.

Egyre nagyobb az igény az ilyen jellegű információ cseréje iránt, nemcsak az uniós hatóságok között, hanem az uniós hatóságok és harmadik állambeli megfelelőik között is – az Europol EU-n kívüli információcserére vonatkozó hatáskörét megerősítették, a „biztonsággal kapcsolatos információkról” szóló terv. A megosztás folyamatban van, és kérdések merültek fel a balkáni államoktól a Frontexen keresztül történő adattovábbítással kapcsolatban.

Adatvédelem: jogok papíron, de milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a gyakorlatban?

Az adatvédelmi törvény egyik alapelve az egyének joga a róluk tárolt személyes adatokhoz való hozzáféréshez, amely magában foglalja a helytelen vagy jogellenesen gyűjtött információ helyesbítéséhez vagy törléséhez való jogot.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) a személyes adatot „azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információként” határozta meg, és megerősítette, hogy a hozzáférési jog „nem korlátozódik az érzékeny vagy magánjellegű információkra, hanem potenciálisan mindenféle információt felölel. Az információk nemcsak objektív, hanem szubjektív is, vélemények és értékelések formájában.

Ez a tág definíció elengedhetetlen a nemzetbiztonsági ügyek kontextusában, ahol az egyén által jelentett kockázat értékelése nem csupán konkrét tényeken, hanem az állami tisztviselők álláspontján és véleményén is alapulhat.

Az új uniós törvények értelmében minden nemzetbiztonsági kockázatot jelentő menedékkérőt felgyorsított döntéshozatali eljárásnak kell alávetni, ami aláássa a meglévő eljárási jogokat, és valószínűleg fogva tartással és kitoloncolással jár. Az ilyen értékelések hatékony megkérdőjelezésének képessége az elkövetkező években még fontosabbá válhat.

Az EUB határozatot hozott azon személyek hatékony jogorvoslathoz való jogáról is, akiknek adatait határokon átnyúlóan megosztották.

Amikor Hollandia más államoktól kapott információk alapján elutasította a Schengeni vízumkérelmeket, a bírák úgy döntöttek, hogy a kérelmet elutasító államnak legalább tájékoztatnia kell a kérelmezőt az elutasítás alapjául szolgáló konkrét indokokról, valamint arról, hogy melyik államok tiltakoznak a kérelem ellen, hogy lehetővé tegye az értékelés hatékony megkérdőjelezését.

Szükség lehet arra is, hogy a hatóságok és a bírák értékeljék a rendelkezésükre álló jogorvoslatok tényleges hatékonyságát egy másik EU-államban vagy a rossz bánásmód és az emberi jogok megsértésének kockázatát, valamint – ha az információt egy nem uniós állam osztott meg –, hogy az ország a szóban forgó adatvédelmi előírások az uniós jogban meghatározottakkal egyenértékűek.

A nemzetbiztonsági ügyekben a bizonyítékokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós ítélkezési gyakorlat már több mint egy évtizede érvényben van, és egyértelművé teszi, hogy egy személy hatékony jogorvoslathoz való joga csak a feltétlenül szükséges mértékig korlátozható, és a kérelmezőnek tájékoztatni kell – legalább – a határozat alapjául szolgáló indokok lényegéről.

A Luxemburgi bíróság azt is egyértelművé tette, hogy a nemzeti bíróságok kötelesek minden egyes esetet alapos egyéni értékelést végezni – például az egyént csak akkor lehet őrizetbe venni, ha magatartása „valós, jelenlévő és kellően súlyos fenyegetést jelent amely a társadalom alapvető érdekeit érinti, vagy az érintett tagállam belső vagy külső biztonságára fenyegetést jelenthet.”

Hozzáférés a személyes adatokhoz

Mindazonáltal, az adatokhoz való jogi hozzáférést kevésbé használják ki. A Schengeni Információs Rendszer II-ről – a Schengeni beutazási tilalmakat tartalmazó adatbázisról – egy 2014-es jelentés, valamint egy sor egyéb adat is megállapította, hogy az érintettek „alacsony számban nyújtottak be kérelmet a belépésekhez képest.”

Ugyanez a jelentés megállapította, hogy a legtöbb ország nem indokolta meg az adatokhoz való hozzáférés megtagadását – ennek a gyakorlatnak meg kell változnia az EUB tavalyi ítélete után, amelyben a bíróság kimondta, hogy a hatóságok nem hivatkozhatnak a hozzáférés teljes megtagadására.

Ezenkívül az egyénnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy fellebbezést nyújtson be olyan igazságügyi hatósághoz, amely „felülvizsgálhatja azon okok meglétét és megalapozottságát, amelyek indokolták ezen információk korlátozását és a felügyeleti hatóság általi helyes végrehajtást. feladata az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése.”

A Statewatch az Ön segítségét kéri információgyűjtéshez

A Statewatch kérdőívet tett közzé, hogy további információkat gyűjtsön azokról az esetekről, amikor az egyénektől megtagadták a hozzáférést a biztonsági fenyegetést jelző információkhoz, és nem tudtak hatékony jogorvoslathoz jutni.

Az eredményeket a további kutatások során fogják felhasználni arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a legjobban felhasználni az adatvédelmi jogszabályokat a hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítására, az ügyvédek, a munkavállalók és az érintett egyének segítésére szolgáló tájékoztató és oktatási anyagok elkészítése érdekében.

A kérdőívet itt találja.